Az idei osztálykiránduláson a szentendrei Skanzenbe látogattunk el. Érkezés után még jutott
egy kis időnk játszani és megenni a tízórainkat, aminek később nagyon örültünk, mert a sok
program mellett szinte megállni sem volt időnk.
Elsőként a szentgáli lakóház konyhájában próbálhattuk ki, hogyan készítették régen a
kenyeret. Saját kezünkkel dagasztottuk a tésztát, majd kis cipókat formáztunk belőle. A
legizgalmasabb pillanat az volt, amikor a múzeumpedagógus néni segítségével felfűtöttük a
kemencét, és a cipóink végre bekerültek sülni. Fantasztikus illatok terjengtek a konyhában!
Nagy öröm volt, amikor mindenki kézbe vehette a saját, frissen sült kenyerét, amit később
otthon a családjával együtt kóstolhatott meg.
Alig ért véget az első foglalkozás, máris siettünk tovább a Dél-Dunántúli tájegység egyik régi
házához és annak hatalmas udvarára. Itt érdekes feladatokat kaptunk, meg kellett figyelnünk,
miből lehet felismerni, hogy gyermekek laknak egy házban. Ezután vidám csapatjátékok
következtek, ahol összemérhettük ügyességünket és gyorsaságunkat. A szabad játék során
kipróbálhattuk a régi idők játékait is, amelyek meglepően szórakoztatóak voltak. A programot
egy hangulatos pünkösdölő körjáték zárta, amelyben mindenki lelkesen vett részt.
A nap végén még az ajándékboltba is beszaladtunk, hogy vásároljunk egy kis emléket erről a
különleges kirándulásról. Fáradtan, de rengeteg élménnyel és mosollyal indultunk haza, és
biztosak vagyunk benne, hogy ezt a szép napot sokáig emlegetni fogjuk.
Varga Monika








